XIII. Fejezet
2005.11.03. 17:49
-Szóval,az a ló csak neked engedte meg,hogy felszállj rá?-kérdezte Sekine. -Igen,de nem értem,hisz Kagome gyógyította meg.-válaszolt Inu Yasha. Ekkor feléjük ugrott egy bolha-Myoga.
-Hát te?-kérdezte Inu Yasha,miután lecsapta az orráról. -Semmi,Inu Yasha úrfi...-mondta Myoga. Midoriko? Az nem lehet.-nézett meghökkenve Sekinére. -Micsoda? Az én nevem Sekine Akemi...-mondta. -Menjünk el a sírhoz,akkor megtudjuk az igazságot.-javasolta Miroku.
Pár órával később már Sango falujánál jártak. Itt meg mi történt?-kérdezte Sekine a sírok láttán. Ez volt a régi otthonom,melyről meséltünk.-mondta Sango szomorúan. Részvétem.-hallatszott Sekine hangja.
Aztán bementek a barlangba,s sikeresen átértek a pajzson is. Meglátták az ősi szobrot. Sekine közelebb ment hozzá,s megérintette...erre a szobor el kezdett dobogni,s kilépett belőle Midoriko. El állt mindenkinek a szeme-szája. A miko hirtelen megszólalt: Látom itt van a két reinkarnációm. Mindenki meglepődött. -Inu Yasha és Sekine. -Hogyhogy? Hisz én nem lehetek az!-kiálltott Inu Yasha. -Várjatok! Elmagyarázom: 14 éves koromban egy jós jött a faluba...Gondoltam,mi baj lenne,ha megtudnám jövőm? El is mentem. A jós azt mondta,2-3 év múlva meghalok...Nem akartam kockáztatni,s a nagymamámmal magamra szórattam egy varázst,mely arról szólt,hogy legyen reinkarnációm,mely hatalmas erővel rendelkezik...Nem számítottam arra,hogy két reinkarnációm is lehet...Inu Yasha,te az erőmet kaptad,hogy határtalan győzelmeid legyenek. Sekine,te a védekező képességem "örökölted"...Ha az élni akarás,s védelmezési tulajdonságod eluralkodik rajtad,akkor olyan pajzsot alakítasz,melyet lehetetlenség áttörni.
Azzal Midoriko visszament a szoborba. A kis csapat tovább indult. -nem akarom az ördögöt a falra festeni,de lehet hogy rokonok vagyunk.-Fordult Sekine Inu Yasha felé. -Meglehet...-mondta Inu Yasha a maga megszokott modorával.
Sekinét hirtelen elragadta egy forgószél. Gyere vissza Kouga!-ordították dühösen Sangoék.
|