LIX. Fejezet
2006.02.06. 19:25
RECCS! Ezer darabjára tört az íj. -Hm,Hm,Hm....-kcarászott magában Meri-Látom már nincs fegyvered! De nekem van! Elővette botját,ami egyébként egy hegyes jégcsap volt,és már lőtt...volna,ha Kouga nem áll Sekinehez,és nem karolja át,mondván,"Soha többé nem fogom elhagyni Őt!" A királynőből előtört a gúnyos nevetés. -Azt hiszed,hogy te és a kis barátnőd megakadályozhattok engem? Eközben Sekine fejében egy hang szólalt meg.
"Sekine! Vegyél föl engem,és fújd meg a hegyemet!"
A nő újra célzott,és már megindult az első jégözönlet,mikor Sekine a tűznyílt megfújta,és abból előtört egy hatalmas tűzmadár,mely megtöltötte az egész palotát fényességével...Hamarosan csepegni kezdtek a jégcsapok,Meri botja pedig elolvadt hordózójával együtt.....Nem örülhettek a nyerésnek,ugyanis az olvadás következtében hatalmas vízözön lett. Menekülni!-ordították sokan.
Egy idővel később....
Partot értek...Nagyon elfáradtak,hisz órákon keresztül úsztak. Kagome hirtelen felkapta a fejét. -Izayoi! Izayoi! -Mi??!-Inu Yasha ugyancsak körülnézett.-Hol lehet????!!!!! A gondot fokozta egy hirtelen jött vihar. -Én utánna megyek!-ordította Kagome,és ugrott volna a vízbe,mikor egy lófejet pillantott meg,mely küzdött az életéért,és a hátán vitt egy fehér hajú lányt,akinek fekete csíkok voltak a hajában. -Izayoi,Sekine! Ordítottak egyszerre,mentek segíteni a "jövevényeknek". Izayoit levették Sekine hátáról,az meg visszaváltozott. Már indult volna el,mikor hirtelen megállt. Kicsit meggörbült,majd térdre esett,és elesett....Röviden szólva erősen elájult. Kouga odasietett hozzá,gyorsan felvette,és vitte a barlangjába,a többiek követték őt,hogy megszáradjanak.
Tüzet raktak,Kouga magára döntötte Sekinet,és vagy 6 takaróval betakarta. A többiek is csináltak maguknak egy jó kis vackot,és hamarosan mindenki aludni tért. Időközben az eső is elállt. Kouga úgy az éjszaka közepén felébredt,de nem látta Sekinet. Szerencsére illat alapján megtalálta a lányt: Az a hegy egyik magaslatába volt,és nézte a csillagokat. Mintha várt volna valamire.
-Nem inkább a melegben kéne lenned?-kérdezte Kouga mosolyogva. -Oh,csak kijöttem,mert ma lesz a csillagzápor,ahogyan én nevezem. -Az meg milyen? -Hát amikor rengeteg csillag hullik az égből...A kivánságok napja is lehetne. -Hát ezt én is megnézem!-mondta Kouga,és leült a lány mellé. Hamarosan rengeteg csillag hullott alá. -Nézd! Kívánj valamit gyorsan!-mondta Sekine,kezét összekulcsolta és fontolgatta a kivánságát. Hamarosan szétvette a kezét. -Na,mi volt a kívánságod?-kérdezte Kouga. -Háát-kezdte Sekine elpirulva-ez... És megcsókolta Kougat....
CCSSRRRRRRRR!!!!!!!!!!!!!!! -Ébredj már Kagome! Még meg kell találnunk Narakut!-rángatta ki Kagomet az álmából Inu Yasha. -Mi? -Mivan?-kérdezte Kagome álmosan. -Már dél van,és te még mindig húzni akarod a lóbőrt?-kérdezte Sango. -Hogy tudsz ilyen sokáig aludni?-nézett Shippou. -Hát.lehetséges,hogy Inu Yashaval álmodott.-mondta Miroku huncut mosollyal. PANG! A Csonttörő újra zuhanórepülést vett Miroku fejére. -Ne beszélj így Shippou jelenlétében!-ébredt fel Kagome mostmár ténylegesen.
A csapat tovább indult,hogy folytathassák útjukat........
Így vót mese vót tarka kocám sose vót.
|