XLII. Fejezet
2005.12.09. 18:33
Kaide anyó falujába két vándor jött. Biztosan valami vándorcirkuszosok voltak,mert egy jósasszony és egy cowboy féleség volt. A jós mindenkinek megjósolta a jövőjét,a "cowboy" pedig a világ legnagyobb lovasának adta ki magát. Elárulta,hogy két ékkőszilánk van nála,s ha valaki tud neki betörhetetlen lovat mutatni,annak az ékkövet adja. Sekine rögtön vált,és kezdődött a "műsor". Megsarkantyúzta Sekinet az ember. Az alakváltó a kerítéshez vágta magát,hátha sikerül legórni magáról az embert. De nem jött össze. Akkor hempergett,ez se sikerült. Órákig tartott a viadal. Végül megállt. A lábai remegtek a fáradságtól.
A férfi megindította. Közben fölényesen mondta: -Sok kis hitű ember él,aki azt hiszi,hogy van ami fölött nincs hatalma. Ez a kis hitűség is azt akarta bizonyítani,hogy ezt a lovat nem lehet betörni...-megállt Inu Yashaék előtt.-És hogy mindentől ami más,félni kell.
Hirtelen Sekine megállt,dobbantott a patájával. Érezte,hogy eljött az ő ideje. -Hé?!-szólt az ember. A feketeség megragadta a szárat,kirántotta az ember kezéből,és szélsebesen vágtatni,és fel-le ugrálni kezdett. Aztán a kerítéshez akasztotta nyereg egyik részét,mely leszakadt róla,és leesett,így az ember előrebukott,de még mindig fogta a szépség sörényét. Most mélyen a szemébe nézett a lónak,aki fogta,ágaskodott,és eldobta az ember jó magasra,ő maga pedig a kerítésre esett,ami eltört. Mikor feltápászkodott,fenyegetően csapta hátra a fülét. Hirtelen nyerítés jött: A jósasszony és a férfi hintójának húzói nyerítette örömükben. Mindenki furcsán nézett a lovakra. Kagomeék megkapták az ékkőszinánkokat,és tovább indultak. Sango megkérdezte,hogy miért durvult be egy kicsit Sekine. Mert sértegette minden élőlény büszkeségét.-jött a válasz.
|