Mirokuék lementek,s mindent kikérdeztek. Egy ember belefogott a történetbe: -Nem messze innét él egy sárkány...De nem akármilyen,hanem maga a Tűz. Barátságban éltünk,mindig lejött,vigyázott a gyerekekre ha kellett,segített a cipekedésben. Egyszer csak úgy jött ide,mintha kicsrélték volna. Azt mondta: "Naraku nagyúr adott egy égkövet,cserébe el kell pusztítanom a falut." És azóta rettegésben élünk. Itt maradunk,s megvédjük a falut!-Jutott az elhatározásra Kagome.

Este: Sekine aggódva járt fel-alá a házban,s sokszor nézett a tűzbe... -Megvan!-kiáltott boldogan. De mi?-Kérdezte vissza Inu Yasha. -Hát hogy nem öljük meg a sárkányt,mert maga a Tűz....Csak megszerezzük a követ. Ebben a pillanatban megjött az említett sárkány,s a csapat harcba indult,persze vigyáztak nehogy megöljék a sárkányt.

Sokáig tartott a harc,végül Inu Yasha kezéből kirepült a kard,Sekine elkapta..Szerencsétlensége miatt elvágta a kezét...gyorsan visszadobta a Tessaigát,aztán a véres kezével megfogta a nyakláncát...Hirtelen el kezdett dobogni a medáll,mintka életre kellne...Hirtelen egy örvény körülvette Sekinét,aki percek múlva tűnt újra fel...Tüsszentett,mire egy halvány villám tört elő az égből. A sárkány látta Sekinében a Vizet,ezért az égkövet kiköpte,s eliszkolt.

Kagome felvette,s a kis szütyőbe tette,amibe addig gyűjti az égkövet,míg Kikyoutól vissza nem szerzi az erdetit. -Ez meg mi volt?-Kérdezte Sango. Ekkor egy sárkány erezkedett le...Sekine suttogta: Gyöngyház....Azzal odament a sárkányhoz,s átölelte.

-Nos? -Sekine maga a víz lett.-Mondta Gyöngyház. Hogy hogyan,én is csak találgatok..Szerintem mikor a kezével hozzáért a medállhoz,az úgy fogta fel,mintha Sekine védelmzni akarná(ami egyértelmű),ezért a víz elemévé váltosztatta. Tehát mostmárelem is,nem csak alakváltó.