Inu Yasha és társai egy erdőszélen jártak,mikor megjelent Kagura és Kanna. Harcra keltek. Aztán mikor Inu Yasha egy hatalmas szélbordát irányított Kagurára,Kanna a szélboszorkány elélépett felmutatta tükrét,és visszacsapta a csapást. Ausuhara ellökte Inu Yashat,így a Szélborda őt találta telibe. Ott helyben szörnyethalt....Kagure elővette a tollát,és Kannával elmentek.

mindenki döbbenten meredt a halott lányra. Kagome odament hozzá,felemelte. Az arcát kicsit megpaskolta,hátha van még remény....De nincs....Csak egy hideg arc...Egy kialudt napsugár. Kagomeék elvitték a kislányt a falujába,elmondtak mindent a falubelieknek. A kislányt egy cseresznyefa alá temették,ahol a felkelő,és lenyugvó nap mindig érte a sírt. Mikor ezzel megvoltak,csak az volt már a kérdés,hogy hogyan mondják el Sekinenek a dolgot...Ugyanis szag alapján Inu Yasha megtalálta volna,de hogyan öntsék szavakba. Végül úgy döntöttek,azonnal a lényegre térnek. Már nyomon voltak mikor,egy lány jött velük szemben. Sekine volt az,és látszott,hogy nagyon le van törve. Odamentek hozzá,meg kérdezték a mi a baja..

-Csalódtam Kougaban....Ayame elmondta,hogy amikor ő kislány volt,Kouga megmentette őt a paradicsom madaraktól...Aztán mikor vitte haza,meglátták az esti szivárványt...S ott Kouga megígérte Ayamenek...hogy feleségül veszi őt egy szép napon. Most mondjátok meg! Mi lehet ennél rosszabb? Egy ígéretet nem betartó barátnál? -Egy halott barát....-csúszott ki Shippou száján. -Micsoda??-kérdezett vissza a lány. -Sekine...Nagyon sajnáljuk...De Asuharat megölték...Naraku reinkarnációi. Sekine nem válaszolt..Lehajtotta fejét. A földre pár könnycsepp esett. Sarkon fordult,s elrohant. -Hagyjuk..Jobb,ha egyedül marad...

Kaosu azért a lány után ment. Nem mondott neki semmi vigasztalót,csak fejét rátette a lány vállára,ezzel kimutatva,hogy részvét..