XXXI. Fejezet
2005.11.24. 19:35
Sekine hazament. Mikor visszajött,rettentően szomorú volt. -Mi a baj?-kérdezte Miroku. -Elmegyünk négy évre Magyarországra. Az édesanyám megakarja mutatni nekem a "magyar vért".-jött a válasz.-Elmegyek Kugahoz. S már indult.... -Szegény!-mondta Shippou.
Sekine elment Kougahoz,elmondta neki a szomorúság okát. Sokáig beszélgettek. Végül abban egyeztek meg,hogy adnak a másiknak valamit,ami az övék. Sekine egy karkötőt adott Kouganak. A szellem pedig egy nyakláncot a lánynak...Ami még az édesannyáé volt. Elbúcsúztak. Sekine nem nézett hátra. Elment Inu Yashaékhoz,elbúcsúzott,aztán elment a kútba négy teljes évre....
4 év múlva.......
-Vajon mi baja lehet?-kérdezte Miroku egy kórház egyik padján ülve társaitól. Ugyanis Sekine elájult mikor hazaért. Hirtelen egy szobából kórházi cuccok repültek ki,neki a falnak,s egy hang őrjöngött. Az orvosok gyorsan odaadták neki a holmiját,aztán egy papírt nyújtottak a szülőknek. Sekine volt az őrjöngő,mert nem volt a nyakába egyik nyaklánca sem. Az ájulás oka a sok utazás. Nem bírta a szervezete. Mikor visszamentek,Sango szomorú hírt közölt Sekinevel. -Naraku Kougaba egy gonosz ékkőszilánkot szúrt,s ő átváltozott farkassá..Hihetetlenül gonosz,még a saját társait is megtámadta. Azért nincs velünk Inu Yasha,mert ő próbálja visszatartani a falutól. Mikor odaértek a helyszínhez,minden úgy volt,ahogy mondták. Sekine odarohant a farkashoz,de az támdta eszeveszettül.Végül egy hatlmas verembe csalogatták,ahonnan nem tudott kijönni. A csapat elment Kaide anyó falujába. Kikérdezték Sekinet,aztán egy ideig nem szóltak. Végül az alakváltó lecsapta a poharat az asztalra,s kirohant. Leült egy kőre,összekuporodott,s nemsokára eső is keletkezett. Éjszakára járt,mindenki aludt már. Sekine bement a házba,letette a medállját,íjját nyilát,s elment a verembe.
Kouga ott volt,írtó dühösen vicsorította fogát,de Sekine csak közelített felé. A farkas nekirontott,a lány pedig elkapta az orrát. Már sírt szegény. -Emlékezz Kouga!!!!! Ha ez nem segít,mit szólsz ehhez?!-s lerántotta magáról kouga nyakláncát,a farkas lábáról pedig a karkötőt,s majd kiverte a szemét vele,a szellemnek. Az meg eltávolodott,s küzdött maga ellen...A többiek is odaértek,de Kirara megállította őket,s a vermbe dobta Sekine íját,nyilait,s a medállt. A lány nem tudta mit tegyen,de a nyilak és a medáll igen: egybefortek,s egy aranyló nyíl lett belőlük. Sekine könnyezve felvette,néhány csepp ráesett a nyílra,íját kezébe kapta,s szíven lőtte a farkasszellemt,az meg megtántorodott átváltozott az igazi Kougavá...
A farkas szellem túl élte a dolgokat. Miroku pedig rájött a visszaváltozás okára: Sekinenek gyógyító könnye van,ami a gonoszságot megtisztítja,a sebeket pedig begyógyítja. Sekine kijött a házból,Ando és Takemitsu boldogan fogadták. Csak ennyit mondott: -Kihúztad a gyufát Naraku. Mától kezdve jobb ha résen vagy! Mert megtalállak,s megöllek!
|