A csapat,Kouga és a farkasok hamarosan elérték Kaide anyó faluját.

Ki ez a lány?-Kérdezte Kaide,miután elmondták neki a történteket. Ő Sekine Akemi-Mondták,aztán elmesélték a történetét. Értem,tehát egy varangydémon karmolta meg..Figyeljetek: Kagome te hozz gyógyfüveket,Inu Yasha te menny a fólyóhoz,s hozz vizet,Sango,menny főzz teát. Miroku,te velem jössz,a gyógyulás végéig el kell tüntetnünk a házat...Shippou,te maradj itt,hátha felébred... -Rendben!-hangzott válasz.

Kis idő múlva mindent meghoztak,s a ház is el lett tüntetve. Kaide kiküldte a többieket,aztán munkához látott...

-Szerintetek felépül?-Kérdezte Kagome. Biztosan...Hisz erős lány.-Mondta Inu Yasha. Nem akrom a reményt eloszlatni,de nem biztos hogy túléli,hiszennagyon mély a vágás,s a varangy démonoknak olyan a mérge,hogy azt csak szerencsével lehet túlélni.-Szólt Miroku búsan.

Ekkor Kaide kijött. Nos?-Kérdezte Kouga. Felébredt...Azt mondja a farkasokat küldjem be. Be is küldte Kaide,őmaga pedig kinn maradt.

Oda bent: Figyeljetek jól: Most még rosszul vagyok,s tudom,hogy Inu Yasháék itt akarnak engem hagyni...De,mikor indulnak jelezzetek nekem ajtó-kaparással...De előtte el szeretnék menni annak a hegynek a tetejére-mutatott egy hegyre Sekine. A medállal megérintette a két farkast,azok erre két hatalmas sárga szőrrű,kékszemű lénnyé változtak...

Kirontott a három jóbarát a házból,s felrohantak a hegyre. Mikor Inu Yasháék felértek,már a tájt nézték...Sekine megsimogatta a két farkasát ezekkel a szavakkal...Megérdemeltétek,hogy elnevezzelek benneteket: A te neved-szólt a feketéses  farkashoz-Ando,mert egy kalandor vagy. A tiéd pedig-fordult a barnás-sárgáshoz- Takemitsu,mert annyira hasonlítasz egy régi kutyámra...

Mikor visszamentek,hamarosan el aludtak...Mikor Sekine már mélyen aludt,a többiek odébb mentek,s megbeszélték,hogy hajnalban elmennek,Sekinet pedig itt hagyják,hogy fel épüljön. Így is tettek,s mikor elindultak,Ando és Takemitsu,el kezdtek kaparászni...Sekine útra kerekedett farkasaival.