Másnap reggel nagy harcra ébredtek. Sekine még nem kellt fel.A barlang előtt volt Naraku..eleven valójában. És legalább 100 meg 100000 szellem volt vele. -Meglepődtetek?-kérdezte undorító mosollyal.-Azért jöttem,mert szinte a teljes égkő megvan,csak még iányzik belőle 6 darab...és ez a hat a ti tulajdonotokban van...Egyébként,kíváncsiak vagytok az ékkő gonosz csillogására? Elővette az égkövet: feketén fénylett,itt ott lilás szikrák vették körül.Megkezdődött a harc! Inu Yasha először is egy hatalmas szélbordát indított Naraku ellen,de az egyfajta lélekburkot vett maga köré. A dolgot nehezítette a rengeteg szellem. Egy ilyen szellem majdnem bement a barlangba. Kagome nyilával megölte a lényt,és gyorsan bement,hogy megnézze,mivan Sekinevel. -Kouga!-kiáltott,mikor kijött a vízesés alól.-Sekine ELTŰNT! Inu Yasha kezdett dühbe gurulni,ugyanis meggyőzödött arról,hogy egy szellem felfalta az ártalmatlan Sekinet. -Ezt azért kapod,amiért megölted Őt!-ordított,eközbenkardja,mintha szilánkossá vált volna. Inu Yasha lacsapott a karddal,ami telibe találta Narkut..De az még mindig élt...Csapást akart indítani Inu Yashara,de az érezte,hogy eljött az ideje: Felemelte a Tetsuigat,és elkiálltotta magát: Ellen hullám! És akkor,hatalmas robbanás keletkezett: Egy ideig nem láttak semmit,de aztán egy darabokban heverő férfit pillantottak meg,aki mellet ott hevert a Szent Égkő. kagome felvette az égkövet,és erősen koncentrált: Végül az égkőn egy rózsaszínes árnyalatú folt keletkezett,mely egyre jobban erősödött,és egyre jobban nagyobb lett. Végül egy megtisztult égkövet tarthatott a kezében...

Ez ideig rendben van,de mi legyen a többi szellemmel,ugyanis még mindig volt legalább 50000-ren...