Sekine hazament,azt mondta,hogy dogát írnak. A többiek pedig folytatták útjukat. Hirtelen meglátták Narakut...

Elkezdődött harc,de nehezebb lett,mikor megjelent Kagura. Ekkor pedig előjött Kouga,mert Kagura szagát megérezte,s megakarta bosszulni társai halálát. Nagy volt a csata. Inu Yasha a Tetsuigat nagyon jól használta,így esély volt a győzelemre...De mikor a szélboszorka megidézte azt a fegyvert,mellyel megölte a farkas szellem falkájának több,mint a felét,s az átok telibe találta Kougat,vissza kellett vonulni,mert a farkassal végezhettek volna az ellenségek...

Kikyouhoz mentek. Az elláta a sebeket,de mondta,hogy kicsi rá az esély,hogy túlélje. Másnap Sekine még nem tért vissza...Kagomeék nagyon agódtak a fiúért.

Sekine viszont épp a csapat felé tartott,mikor egy fiút látott meg egy vízesés legmagassabb pontján. Felment hozzá. -Miért állsz itt?-kérdezte,mikor felért. -Én,én megöltem őket...Felgyújtottam az egész falut. -Mi a frász-karikáról beszélsz?-szólt Sekine.  A gyerek nem válaszolt,csak levetette magát. Az alakváltó sárkány képét felöltötte magára,s gyorsan a gyermek után ment. Szerencsére az utolsó pillanatban megelőzte,s a "kölyök" ráesett. Visszarepült,lerakta,aztán kikérdezte. -És ebbe az a legrosszab,hogy Sangora szégyent hoztam. -Mit beszélsz?-hökkent meg a lány. -Sango a nővéred? -Igen...Mért,ismered? -Hát egy csapatnál vagyunk! Elviszlek hozzá,ha akarod! -Persze,hogy akarom! S már indultak is,de megjelent Ayame. -Hát itt vagy! Kougat elveszed tőlem,aztán hagyod haldokolni?!! -Mit beszélsz?-kérdezett vissza Sekine. -MOST MEGHALSZ!-ordította a farkaslány. El kezdte őket üldözni,s mikor egy magasabb dombhoz értek,Sekine farkassá változott,Kohakut felpakolta a hátára,s egy fakérgen elkeztek siklani. Csakhogy Ayame követte őket,így csak egy menekülési útvonal volt: a jó helyen egy hatalmas hátrafelé szlajtó. Így is tette,így Ayame elrohant,ők pedig szépen lecsúsztak. Az utuk ép Kikyouhoz vezetett.

Mikor megérkeztek,a farkas Sekineről leszállt Kohaku,s hirtelen megálltak,hogy megnézzék hol vannak a többiek. Az alakváltó emberi alakot öltött. SANGO!!!-Ordibálta a fiú,s egyszerre kijött a szellemirtó,s elámult. Gyorsan öccséhez rohant,s átölelte. Sekine pedig befutott Kougahoz. A legény megérezte a lány illatát,s felébredt. Felült. Sekinenek megmagyarázta,hogy Ayamet csak barátilag szereti,de az a hülye liba mindig utánna megy,mint valami bumeráng. Sekine elmosolyodott,s egy puszit nyomot a fiú arcára.aztán kiment,hadd pihenjen a beteg.

Kikyou összehívta a gyülekezetet,s elmondta,hogy kellene egy igen ritka gyógyfüvet,mely annál a falunál van,ahol nemrég tűz ütött ki... Viszont a tűz miatt,rengeteg állat elveszett,így most lehet,hogy cserét ajánlanak...Tehát vigyáznunk kell,hogy mibe alkudozzunk.

Kagome és Kirara Kouganal maradt,a többiek pedig gyógyfüvet kérni mentek..Kikyou nem tévedett. -Csak akkor van csere,ha tudtok valami háziállatot adni!-vitatkozott az egyik falubeli. Sekine pedig csak ennyit mondott: Valamit még nem mondtam el nektek... S lóvá változott. De nem hétköznapivá,hanem a titokzatos fekete paripává,melyet Shippou és Inu Yasha látott a hajnalban. Odament az emberekhez,s magát ajánlotta fel,mint munka erőt. Azok pedig elfogadták az ajánlatot,s adtak a mionak gyógyfüvet.

-Biztos vagy döntésedben?-kérdezte Sango síró szemekkel. -Igen.-jött a válasz. -Nagyon fogsz hiányozni!-szólt a kis róka. -Vigyázz magadra!-mondta Miroku. -De mégis,miért nem mondtad el,hogy lóvá tudsz változni-érdeklődott Inu Yasha. -Az ösztöneim súgták.-válaszolt a táltos-Viszont ezt meg Takemitsu mesélte: Bármely álattá át tudok változni,mert mikor Kagome könnycseppje rám,és a medállra esett,akkor egyesültünk... -Köszönöm,hogy benned igaz barátra leltem.-hálálkodott Kikyou...

De ugye mi jó barátok vagyunk?!-nyerítette a távolodó alakoknak Sekine. Abban biztos lehetsz!-kiabálták vissza.