Sango és társai Kaide anyó falujában töltötték napjukat. Sangoék eléggé furcsálták,hogy nincs letörve. pedig a lány igenis szomorú volt,csak nem mutatta. Naplementekor hirtelen elrohant.

Egy szellemmel találta szembe magát. De ez a szellem nem volt hétköznapi: Ez a szellem az a fiú volt,akit Sekine fakkénél hagyott az esküvőn. -Látom csodálkozol....-mondta mosolyogva a szellem-Tudd meg,hogy csak ki akrtalak vonni a forgalomból! És letámdta a lányt. De az elugrott. A szellem pedig csak sértegette: Tudom,hogy dobtak téged! Hát igen! Mindig egyedül fogsz maradni!! A lánynak hamarosan betelt a pohár: mélykék lett a szeme,és kezéből kék korongokat lőtt a szörnyre,melyek,ha hozzáértek felrobbantak. De a szemét tovább tudott harcolni. Egy erős ütést mért a lányra,aki ettől elesett. Hirtelen felrobbant a szörny,és valaki csak ennyit mondott: Senki ne merészelje bántani őt! Azzal elfutott.

Sekine feltápászkodott. Tudta ki a megmentője,és maga elé suttogta: Nem igaz...Még MINDIG szeret.

Visszament a faluba. A többiek amúgy kifigyelték a jelenetet,és ahogy tudtak rohantak a faluba,még a lány előtt visszaértek. Az meg csak felült egy fára,és ott aludt el.