Sekine hazament egy kicsit pihenni. Mirokuék útja (ki tudja hogyan) a farkas falkához vezetett. Itt épp nagy csatározás folyt,egy hatalmas sárkány ellen. Inu Yashaék is bekapcsolódtak. Kagome hamarosan meglátott benne egy ékkövet,de ez a szilánk rettentően gonosz volt,ezért nem lehetett a szörnyet megölni. Visszavonulót fújtak.

Este: -Tehát: A sárkány nem lehet megölni,mert a kő annyira gonosz,hogy nagyon nehezen lehetne megtisztítani.-ismételete meg az alakváltó,miután visszajött,s a többiek elmeséltek neki mindent. Gondolkozott...

-Megvan!-kiáltott.-Gyertyát,sok gyertyát-hadarta a lány. Szereztek is Kaide anyó falujából rengeteg gyertyát. A farkas völgy legmagasabb pontjára felmászott a leány,a gyertyákat is magával vitte,meggyújtotta,s egy dalt kezdett énekelni...Nem is akármilyent,hanem magyart! Ugyanis az édesanyja magyar,s rengeteg dalt tanított a lányának. Előjött a sárkány,s már ostromolta a völgyet. De meghallotta az éneket,melynél sokszor elhallatszott ez a rész: "Mit tehetnék érted,hogy a szívedben öröm legyen?" S ez a rész mélyen megérintette a tüzesvérű sárkányt,s tartotta a kezét,hogy Sekine menyjen fel rá. A jány úgy tett,s hamarosan az ékkő Kagome kezében kötött ki....Megtisztulva.

-Honnan tudtad?-kérdezte Miroku Sekinet. -Mit? -Hát,hogy a sárkányt így is le lehet győzni? -Egyszer összeverekedtem egy gyerekkel,s alul mardtam. A nagymamám énekelte ezt,hogy felvidítson.

Sekine most Sangot idegesítette föl: Elcsent egy füstgáz bombát. "Ez mire való?"-kérdezte,s véletlenül elejtette. Inu Yashat ott kellett éleszgetni...Sangonak pedig kárba ment egy ilyen bomba!