Sangoék,és Kouga épp elindultak mikor,Miroku megszólalt: -Ó,NE!! A botomat ott hagytam! -Most jut eszedbe?!!!!!-kérdezte Inu Yasha mindenféle együtt érzés nélkül. Mostmár mindegy...Majd vissza megyünk érte később.-Mondta Shippou.

Eközben: SEKINE VÁRJ,NE INDULJ EL!-Futott Kaide Sekine után. De mennem kell-ordította Sekine. -Rendben...Látom nem lehet meggátolni semmivel-szólt Kaide-De akkor vidd el Miroku botját is-kuncogott. Sekine Andohoz és Takemitsuhoz lépett...Hosszan beszélgettek farkas nyelven. Kaide-fordult az anyóhoz-Itt maradhatnak a farkasok? Mert nem tudom őket elvinni magammal. Kaide gondolkodott aztán bólintott. Nos viszlát Sekine.-Köszönt el Kaide anyó. Ég veletek-búcsúzott Sekine.

Inu Yasháék leszálltak egy erbőbe. Leültek pihenni,s elkezdtek beszélgetni. Ekkor hirtelen: Vigyázat oda lent!!! Persze mindenki elugrott,s a sárkány neki ment egy fának...Aztán mintha valamit lenyelt volna. -Sekine?-kérdezték sokan. Igen,s ha tudni akarjátok lenyeltem Miro... Ekkor el kezdett öklendzni,s kijött Miroku botja. -A botom!-szólt Miroku boldogan. -Miért jöttél utánunk?-Kérdezte Sango. -Ragaszkodó típus vagyok.-jött a válasz

Így hát a kis csapat visszamnet Kouga falkájához,ott elbúcsúztak a farkasdémontól (Inu Yasha legnagyobb örömére),s folytatták útjukat. Sekine kezdett felépülni,s hamarosan éltvidáman pattogott össze-vissza.

Hirtelen egy faluhoz értek. Rengeteg sérült ember volt ott. Itt meg mi történt?